A világ különböző országai politikai stratégiákat dolgoznak ki az akkumulátortechnológiában, és alkalmazkodnak a globális változásokhoz. Ebben a kontextusban a Fraunhofer ISI által végzett új tanulmány, amelyet a német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) megbízásából végeztek, elemzi a lítiumion, szilárdtest és alternatív akkumulátortechnológia kutatásának három területén alkalmazott különböző politikákat és célkitűzéseket. A jelentés kiemeli a következő országokat: Japán, Dél-Korea, Kína, USA, Európa és Németország.
Európának folytatnia kell az energiaszektor és a közlekedés decarbonizációjában történő előrehaladást. Az európai akkumulátor ökoszisztéma, amelynek része a megfelelő méretű termelés és a körkörös ellátási lánc, hozzájárulhat a cél eléréséhez. Azonban ez a fejlődés hatással van a nemzetközi válságokra, és meglévő szövetségek próbára teszik, ami azt jelenti, hogy az elérhető kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférés egyre fontosabbá válik. Mindezeket az aspektusokat figyelembe kell venni az akkumulátor ökoszisztémák fejlesztésekor, amelyek jelenleg számos országban, például Németországban és az Európai Unió egész területén fejlődnek.
Ebben a kontextusban segít a vezető országokban alkalmazott különböző akkumulátor politikai stratégiák nemzetközi elemzése – erről szól pontosan az új „Nemzetközi Akkumulátor Politikai Összehasonlítás” című tanulmány, amelyet a német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) megbízásából a Fraunhofer ISI készített. A jelentés hangsúlyt helyez a lítiumion, szilárdtest és alternatív akkumulátorokra, valamint a Japán, Dél-Korea, Kína, USA, Európa és Németország politikai célkitűzéseire és stratégiáira. A tanulmány szerzői elemzés alá vonták ezeknek az országoknak a politikai és technikai célokról, teljesítménymutatókról és pénzügyi stratégiákról szóló nemzeti bejelentéseit, kiadványait és útvonalterveit.
Az eredmények azt mutatják, hogy minden ország törekszik saját céljainak elérésére annak érdekében, hogy kevésbé függjenek a nemzetközi ellátási láncoktól. Egy másik közös cél, Kína kivételével (2060), a klímamentesség elérése 2045 (Németország) vagy 2050. Azonban az egyes országok fenntartható fejlődési és újrahasznosítási célok jelentősen különböznek. Észrevehető még, hogy 2014 óta az összes ország jelentősen növelte a kutatás-fejlesztési (K+F) közfinanszírozását, részben az új stratégiák eredményeként (USA: Bipartisan Infrastructure Act, Japán: Zöld Növekedési Stratégia, Korea: Másodlagos Akkumulátor Innovációs Stratégia) és stratégiai programok (Németország: Tetőkoncepció Akkumulátor Kutatás 2023). A legtöbb ország esetében a támogatások megkétszereződtek vagy akár megháromszorozódtak a 2020 előtti helyzethez képest.
A tanulmányban végzett összehasonlító elemzés az energiasűrűség, ciklusélettartam és költségek terén kulcsfontosságú mutatók szerint kimutatta, hogy minden ország más és más mutatókat határoz meg különböző fokú megvalósíthatósággal. Egyes országok nagyszámú mutatóra támaszkodnak, például Kína az esetében a lítiumion, szilárdtest és alternatív folyékony elektrolit akkumulátorok esetében, míg mások, mint Dél-Korea, kevesebb alapvető mutatóra összpontosítanak bizonyos technológiák esetében, mint a szilárdtest, lítium-szulfid és lítium-fém akkumulátorok. Egyes esetekben ezeket a mutatókat célokként határozzák meg, amelyeket közfinanszírozási programokkal kell elérni (például az USA-ban a Battery500 konzorcium 500 Wh/kg energiasűrűségi célt), vagy más esetekben a következő generációs technológiákra alkalmazzák még nagyobb fejlesztési potenciállal (például Japán célja a cink-fluorid anód-alapú akkumulátorok kereskedelmi hasznosítására 2030 után).
A tanulmányban külön elemzés alá vont országokat tekintve az alábbi eredményeket mutatta:
– Kína hosszú ideig a keresletvezérelt politikákra támaszkodott, és hangsúlyt fektetett a hazai elektromos járműpiacra, de most egyre inkább a kínálatra összpontosító akkumulátor stratégiát kíván folytatni növekvő erőforrásokkal. 2022-ben az ország a világ legnagyobb részesedésével rendelkezett az akkumulátor piacán, és erősíteni kívánja pozícióját a globális piacon. Kína hosszú ideig az energiasűrűséghez hasonló teljesítményparaméterekre összpontosított, de most egyre inkább a biztonsághoz hasonló minőségi tényezőket is figyelembe veszi. A kínai kormány kijelölt specifikus fenntartható fejlődési célokat is meghatározott, figyelembe véve az európai piacra történő terjeszkedést. Jelenleg a lítiumion, szilárdtest, szulfát-fém és lítium-szulfát akkumulátorok helyezik a legnagyobb hangsúlyt Kínában.
– Németország korábban nyitott technológiai stratégiát folytatott az akkumulátortechnológiában, sokféle intézkedést vezetve be, de 2023 januárjában konkrét stratégiát vezettek be a teljesítményparaméterekre vonatkozóan az „akkumulátor kutatás átfogó koncepciójának” keretében. Ez a koncepció a gyártási folyamatok fejlesztésére nagyobb méretben is fókuszál annak érdekében, hogy bővítse a gyártási képességeket. Emellett közös projektek és finanszírozás célja az európai iparral az EU politikáinak harmonizálása olyan témákban, mint a fenntarthatóság, az újrahasznosítás és az akkumulátorok digitalizálása. Technológiai oldalon a német stratégia meghatározott célokat határoz meg a szilárdtest, nátriumion akkumulátorok és más alternatívák fejlesztése terén.
– Japán, mint a korai technológiai vezető, hagyományosan az ellátási oldalon fókuszált. Azonban az utóbbi években Japán elmozdult a többféle akkumulátortechnológia fejlesztése felé, mint például a lítiumion, szilárdtest és lítium-szulfát akkumulátorok.
GYIK SZEKCIÓ
Az alábbiakban gyakran feltett kérdések találhatók az akkumulátortechnológiával kapcsolatban a tárgyalt cikk alapján:
1. Milyen politikákat és célokat elemez az új tanulmány az akkumulátortechnológiával kapcsolatban?
2. Mely országokat emelte ki a jelentés kulcsfontosságú országokként az akkumulátortechnológia kutatásában?
3. Hogyan járulhat hozzá az európai akkumulátor ökoszisztéma az energia- és közlekedési szektor decarbonizációjához?
4. Milyen kihívások befolyásolják az akkumulátor ökoszisztémák fejlődését Németországban és az Európai Unióban?
5. Milyen fenntartható fejlődési és újrahasznosítási célokat fogadnak el az egyes országok?
6. Mely országok növelték jelentősen a közfinanszírozást az akkumulátortechnológia kutatásában és fejlesztésében?
7. Mely kulcsfontosságú mutatókat hasonlították össze a tanulmányban?
8. Milyen konkrét céljai vannak Németországnak az akkumulátor technológia fejlesztésében?
9. Milyen akkumulátor stratégiát vezettek be Németországban 2023 januárjában?
10. Mely akkumulátor technológiára helyezi a legnagyobb hangsúlyt jelenleg Kína?
11. Milyen fejlesztési célokat határoz meg Japán stratégiája az akkumulátorok terén?
Az alábbiakban találhatók a használt kifejezések és szakkifejezések definíciói:
1. Lítiumion akkumulátortechnológiák: Az akkumulátortechnológiák, amelyek lítiumot használnak a töltési és kisütési folyamat során.
2. Szilárdtest akkumulátortechnológiák: Az akkumulátortechnológiák, amelyekben a töltési és kisütési folyamatban használt elektródák szilárdak.
3. Alternatív akkumulátor technológiák: Egyéb akkumulátor technológiák különböző típusú elektródákkal.
4. Nemzetközi akkumulátor politika: Különböző országok stratégiái és céljai az akkumulátor technológiával kapcsolatban.
5. Decarbonizáció: Az emberi tevékenységhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a klímaváltozás enyhítése érdekében.
6. Körkörös ellátási lánc: Egy olyan rendszer, amely a termékek körkörös módon történő szállítását és visszaszerzését biztosítja, hogy az újrahasznosítás és az erőforrás-visszanyerés megvalósuljon.
7. Energiasűrűség: Az egységnyi térfogatú tárolt energia mennyisége.
8. Klímamentesség: Egy olyan állapot, amelyben a szén-dioxid-kibocsátás a legkisebbre csökkent, vagy teljesen ellensúlyozott a kibocsátás csökkentése vagy eltávolítása révén.
9. Újrahasznosítás: A folyamat, amely során a termékek újbóli hasznosítása történik.
The source of the article is from the blog revistatenerife.com