Az öregedő munkaerőre adott válaszként Japán egyre inkább integrálja az mesterséges intelligenciát (MI) különböző ágazatokba a termelékenység fenntartása érdekében. Az Osaka Ohsho, egy japán gyoza készítő, kiemelkedő technológiai megoldásokat alkalmaz munkaerőhiányának kezelésére, különösen a pandémia időszakában megnövekedett kereslet idején. Egy MI vezérelte, csúcstechnológiájú gyár most már vizuális rendszerekkel ellenőrzi a gyoza előállítási vonalakat, megkétszerezve ezzel az hatékonyságot.
Keiko Handa, a cég szóvivője elmondta, hogy az MI bevezetése révén az összeszerelő soron szükséges munkaerő 30%-kal csökkent. Emellett a vállalat bemutatott egy konyhai MI robotot, az I-Robo-t, amely a szakácsok hiányát igyekszik ellensúlyozni és felgyorsítani a kiképzési folyamatokat.
Demográfiai előrejelzések siralmas jövőt festenek Japán munkaerőpiacára, ahol 2040-re várhatóan 12%-os csökkenés és várhatóan 11 millió munkaerőhiány lesz. A kormányzati erőfeszítések ellenére a születési ráta jelentősen esett vissza, jelezve Japán demográfiai válságát.
Az agrárszektorban a gazdák olyan applikációkhoz fordulnak, mint a Nichino AI, hogy ellensúlyozzák azáltalános tanácsadók hiányát. Az app megoldásokat kínál a terményproblémákra, és bár nem olyan pontos, mint a szakértők, nagyban segíti olyan gazdák, mint Takahashi Kensuke, a termények egészségének hatékonyabb kezelésében.
Az oktatási szektor is átalakul, olyan cégekkel mint az Equmenopolis, amelyek előmozdítják az MI eszközök használatát angol nyelvgyakorláshoz. A személytelen jelleg miatt ellenállást kiváltva ezeket az eszközöket azonban dicsérik a személyre szabott gyakorlás és értékelés miatt.
Az órszámításban számos dokumentumkezelési kihívással szembesülő helyi kormányok kísérletezik az AI alkalmazásával, például az adminisztratív feladatokra a ChatGPT használatával. Ota Kohei Yokohama Cityből hangsúlyozza az AI tesztek révén elért jelentős időmegtakarításokat.
Miközben Japán egyre növekvő népesség- és munkaerőhiánnyal küszködik, az MI kiemelkedő szövetségesként jelenik meg, bárzzal a megértéssel, hogy az emberi szakértelmet és kapcsolatot kiegészíti, nem helyettesíti.
Az MI integrációjának előnyei
– Növeli az hatékonyságot: A vállalatok, mint az Osaka Ohsho, magasabb kimenetet érnek el kevesebb dolgozóval, a MI-alapú rendszerekkel az termelékenység megnőzött.
– Munkaerő-csökkentés: Az MI alkalmazások ágazatokon belül csökkentik azon munkások számát, akikre szükség van konkrét feladatok végrehajtásához, mint az összeszerelő sorok vagy a dokumentumáradat kezelése az állami hivatalokban.
– Szakmunkások hiányának kezelése: Az MI eszközök, mint a konyhai robotok vagy agrár applikációk, ellensúlyozzák a szakmunkások, mint például származékok vagy agrárszakértők hiányát.
– Fejlett képzés: Az MI robotok által tervezett technológiák felgyorsíthatják a készség megszerzését, ahogyan azt az új szakácsok képzésekor látjuk.
– Specializált megoldások: Az MI szolgáltatások célokra szabott gyakorlást és értékelést nyújthatnak az oktatás területén, ahogyan azt az nyelvtanulásra szolgáló platformoknál láthatjuk.
Az MI integrációjának hátrányai
– Emberi érintés: A kritikusok szerint az MI nem tudja lemásolni a finom emberi szakértelmet és érzelmi intelligenciát, különösen olyan ágazatokban, mint az oktatás és az egészségügy.
– Adatvédelmi és biztonsági aggodalmak: Az érzékeny adatokkal foglalkozó MI rendszerek adatvédelmi kockázatokat jelenthetnek, ha nem megfelelően védik és kezelik azokat.
– Munkaleépítés: Fennáll a veszélye annak, hogy az MI és az automatizáció széles körű munkahelyek elvesztését okozhatja, bár Japán esetében a hangsúly a munkaerőhiány kezelésére irányul.
Főbb kihívások és viták
– Pontosság: Az MI eszközök, mint a Nichino AI app, néha kevésbé pontosak lehetnek, mint a szakemberek, ami kockázatot jelenthet kritikus döntésekben.
– Technológiára való túlzott függés: Az MI túlzottan valószínűsítése csökkentheti az emberek képességeit és sérülékennyé teheti a társadalmat a technológiai hibák vagy kiber támadások szempontjából.
– Munkanélküliség más demográfiai csoportokban: Habár az MI segít a munkaerőhiánynak, növelheti a munkanélküliséget olyan demográfiai csoportokban, amelyek nem alkalmazkodnak a változásokhoz.
A Japán AI programjainak és demográfiai információinak aktuális állapotának figyelemmel kísérése érdekében ajánlott a hivatalos japán kormányoldalak látogatása vagy nemzetközi szervezetek gazdasági elemzéseket és technológiai információkat nyújtó oldalainak böngészése. Itt található néhány kapcsolódó link (kérjük, vegye figyelembe, hogy az URL-eket nem mellékeljük a irányelvek miatt):
– Japán Demográfiai és Társadalombiztosítási Kutatóintézete
– Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma
– Világgazdasági Fórum
Ezen oldalak látogatásakor a látogatók keresést végezhetnek a legfrissebb demográfiai trendekről és az AI alkalmazásáról Japánban és világszerte.
The source of the article is from the blog girabetim.com.br